Thought Bubble Comic Convention #1 small press

A ComicConon, vagy magyarul mondjuk hatalmas képregényes vásáron annyira lenyűgözött a három irdatlan nagy csarnok, és annyira szorított az idő, hogy elfelejtettem fényképezni. Ez itten az egyik épület, amiről találtam fotót a neten:

royal-armouries-leedsÉs ilyenből volt három. Vagyis a harmadik egy ideiglenes sátor volt, amiben roppant alacsony volt a hőmérséklet, és ahol a sztárokkal lehetett dedikáltatni. Nyilván az amerikai ComicConokhoz képest ez egy kicsi rendezvény, de azért a magyarokhoz képest elég nagy, és még pont az a méret, amikor lehet személyesen beszélgetni emberekkel, művészekkel.

Sikerült a bőröndömet lepasszolnom Mihaeláék standja alá, így nyugodtan tudtam körözni a tömegben. Azért volt nálam bőrönd, mert a Leeds-i airbnb-t el kellett hagynom, mivel  az éjjel már Yorkban szálltam meg. Így nézett ki Mihaeláék standja (ez se az én fotóm of korz):

mih

Mihaela és Andrew standja

Az ő képregényük a már második számánál tartó Jules & Crispin, ami egy kacsáról és egy patkányról szól, akik együtt élnek és valószínűleg melegek, és mindenféle kellemetlen dolgok történnek velük: az első részben hajláktalanok lesznek, a második részben egy farkasgyűlölő nyúlszekta szippantja be őket. Szóval társadalomkritika a javából. A második részt vettem meg és kezdtem olvasni, vicces. Amúgy az ő standjukon is jól látszik, hogy ha az ember pici, magánkiadású, és alternatív képregényeket készít (ide kívánkozik még az az angol szó, hogy insignificant), akkor a convention elsősorban a kütyüzésről szól neki: ingyen képeslapokat tukmálni az emberekre, könyvjelzőket, névjegyeket, cukorkákat osztogatni, kitűzőket adni ha jut rá idő. Mihaeláéknál volt még hűtőmágnes is, ez azért ritka. És a legnagyobb őrület a vászonszatyor. Azt minden jóravaló szerzői képregényes csináltat magának és árul.

jules and crispinVolt, aki egészen rámenősen minden arra elmenő ember kezébe nyomott két képeslapot, ami szerintem nem túl jó stratégia, mert drága, másrészt meg nem vagyok a célközönsége. Például ez a csákó: http://www.timothywinchester.com/

A legtöbben azoknak adtak ilyen dolgokat, akik megálltak a standjuknál legalább nézelődni. Néhány emberrel, akiknek érdekes képregényeik voltak, sokat beszélgettem, nem csak nézelődtem. Ebből kiemelnék négyet:

– a nem túl intelligens meleg csákót, aki meleg borzokról készít valamit, ami szerinte képregény, szerintem nem. Szerintem ha szisztematikusan egy oldal per kép a koncepciója, amiben még ráadásul keveset is beszélnek, az rajzolt album, vagy valami hasonló, de nem képregény. Ezt azért nem mondtam neki. Azért álltam meg a standjánál, mert az egyik képregénynek könyvnek lengyel címe is volt, és ezt érdekesnek találtam. Na, ez az ember, aki amúgy nagyon szépen rajzol, csinált egy olyan könyvet, ami nem lineálisan halad, hanem az olvasó dönthet, hogy hogyan folytatódjon a történet. Olyan, mintha szerepjáték-könyv lenne, csak sokkal unalmasabb. A lap alján ott volt három opció, hogy mit csináljon a borz, és arra az oldalszámra lapozva folytatódott a történet. Szerintem ez egy érdekes ötlet, csak ne arról szóljon, hogy a borz sétál a városban.

– beszélgettem még egy emberi jogokkal dolgozó ügyvéddel, aki Camus-től a Sziszüphosz mitoszát árulta képregényváltozatban. Hát ez nem az a tartalom, amit hasonló rendezvényeken várna az ember, ráadásul nem is abba a csarnokba tették, ami inkább a szerzői kiadású képregényeket tömörítette, hanem az egyik másikba. Na vele nagyon érdekes dolgokról lehetett beszélgetni, amikre már egyáltalán nem emlékszem, csak hogy sokáig tartott. Vettem nála egy első világháborós képregényantológiát, ami az erőszakábrázolás és a magyar világháborús képregénypályázat miatt duplán érdekel – és megkaptam az összes képregényét, amik közül az első még otthoni nyomtatóval készült, és gémkapoccsal van összetűzve. :-)

to arms

Első világháborús alternatív képregény-antológia

Szóval ezt a képregényantológiát ez a srác szerkesztette, innen ki is lehet deríteni, hogy Matt Duncannak hívják, (http://www.matthewduncan.co.uk/index.php/about) és jól látható, hogy sokáig jutott a gémkapcsozás óta. De akkor is, hogy valaki egzisztencialista filozófiáról készítsen képregényt <3 <3

– Aztán beszélgettem még sokat az építész és műszaki rajzoló sráccal, akinek van egy hatrészes sorozata a városi  terekről. Odavagyok a városi terekről szóló képregényekért, vö. Ben Katchor. Ennek az első részét vettem meg, és még nem olvastam, szóval nem tudom, hogy jó-e. A sorozat címe Between the Billboards, és egy pasiról szól, aki két órásplakát között lakik észrevétlenül és szinte láthatatlanul.

between the billboards

between the billboards

Erről persze eszembe jutott egy Ben Katchor képregény, ami nagyon humoros, azzal a Katchor-féle fanyar humorral, ami arról szól, hogy egy ház falán van egy órásplakát, és a mögötte lévő lakásban lakó férfi lépésről lépésre felveszi a plakáton ábrázolt termék és a reklámszakma tulajdonságait. Ez az:

cole-pepser-s-bedroom– A kedvencem pedig a teás srác volt. Ő a képregények formátumával szeretett nagyon kísérletezni, volt pl. egy képregénye, ami valami egyszerűbb origami-figura volt, talán sótartónak hívják, vagy annak egy lépése – emlékszem negyedikben minden szünetben ilyet hajtogattunk. Szóval hajtogatni lehetett a történetet és a végén öngyilkos lett a csákó. Nos, nála vettem Teabag Theories, azaz teafilter elméletek képregényt, ami egy nagyon mókás kis sorozat: mini-képregényt lehet kihámozni a teafilter-csomagolásból, ami az élet és a természettudomány nagy kérdéseit igyekszik megvilágítani teás hasonlatok, metaforák, és a teakészítés nyelve segítségével. Irtó okos és humoros dolog. Én a második részt, az élet eredetét vettem meg ajándékba valakinek. Aztán záráskor gyorsan visszamentem, hogy vegyek még egyet magamnak, mert annyira tetszett. hogy nekem is kellett. http://ajpoyiadgi.com/teabag-theories/

teabag

A kedvenc képeslapomat is megtaláltam a neten – ezt meg kellett venni 50p-ért, nem vágták hozzá az emberhez. De ez a szöveg minden pénzt megér:

jacky fleming

jackyfleming.co.uk

(Néha az embernek fel kell áldoznia az anyagi sikert ahhoz, hogy megőrizze az integritását. / Penny, te részeg vagy?)

Ja és még ezt is nagyon szeretem:

berkeley mews

berkeleymews.com (Ha nagy leszek, én akarok lenni az első fa az űrben! / vagy az első fa elnök!)

2013-04-28-tom-cruise

berkeleymews.com (Kedves Tom, mindennek vége. Katie. / Viszlát kegyetlen világ.)

Vettem még normál kiadónál kiadott könyveket is egy párat… azokról máskor írok (remélem).

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s