Első dolgom (első nap, első délelőtt)

Természetesen ma az első dolgom az volt, hogy kerítsek valahonnan kávét. (Nagyon bölcsen 1 db feketetea-filtert azért vittem magammal a túlélés érdekében, és azóta vettem mind kávét, mind teát.)

Azért ezt a tevékenységet, mármint a kávékerítést nevezném meg első dolgomnak, mert az egyéb első dolgaim, pl bejutni VÉGRE a fürdőszobába, kevésbé voltak sikeresek. Hihetetlen, hogy ebben a házban mindenki reggel zuhanyozik!

Szóval az első dolgomat végrehajtandó kibattyogtam a buszmegállóba – elsőre megtaláltam, és a googlemaps alapján sikerült nem az ellenkező irányba menő buszra felszállnom, pont jött a busz (fél óránként jár), és én meg ahelyett, hogy leszálltam volna az egyetem valamelyik megállójában (van neki vagy négy) továbbmentem a belváros felé.

Persze tudom, hogy az egyetemen valószínűleg minden épületben van kávé, de elfogott a harci kedv, és muszáj volt megnéznem a várost, ahol vagyok. Tehát úgy kell elképzelni, hogy északon lakom, délre van a kampusz és még délebbre a belváros és még délebbre a német negyed és még délebbre Mexikó.

DSC_0526Első tanulság: ne higgye az ember, hogy a Downtown tényleg azt jelenti, hogy belváros. A Downown csak annyit jelent, hogy magas épületek következnek. Azt nem jelenti, hogy arra majd lesznek kávézók, könyvesboltok, bankfiókok, ékszerüzletek.Minden, ahogy mondani szokták Amerikáról, nagy, széles, geometrikus és unalmas.

DSC_0524Azért persze találtam kávézót, a kedves eladófiúval pedig jól elröhögtünk azon, hogy nem tudom megkülönböztetni a teljesen egyforma méretű 1 centest a 10 centestől, amire nem is az van írva, hogy 10 cent, ami ugye logikus lenne, hanem az, hogy dime, és nincs rajta egy szám se. Így aztán a borzalmas kávémat öregnéni a kasszánál módszerrel fizettem ki, amelynek a lényege, hogy az ember odatartja az aprót a pénztáros elé, aki hamupipőke módjára válogat. Ilyenkor persze nem mulasztok el mosolyt csalni az eladó szájára (tegnap a fánkosnál is hasonló volt a reptéren), hogy érezze, milyen jelentőségteljes tevékenységbe avattam most bele, és most például kiemeltem, hogy tőle kaptam életem első ötcentesét, és ennek a mérföldkőnek mindketten nagyon örültünk.

Az ötcentesre az van írva, hogy 5 cent, szóval az mostantól menni fog.

DSC_0516

Columbus a kávézóból, ahol az ötcentesre megtanítottak.

Kurva hideg van, ezt nem lehet szebben mondani. Egész télen összesen nem volt olyan hideg Budapesten, mint itt egy nap alatt. Reggel meg rutintalanul normál ruházatban indultam az eszkimó helyett, még szerencse, hogy volt a táskámban még egy zokni! De persze ez sem elég, kell ide minden, pl bundás cipő (felvettem? nem vettem fel), harisnya (felvettem? nem vettem fel), vastag sál (magammal vittem? nem vittem magammal). Vacogásaim ellenére láttam két rövidnadrágos srácot, egy fő strandpapucsos embert, két lányt ballerinacipőben (az egyik zokni nélkül, a másik nem volt elég közel), és számtalan lányt, akiken cicanaci van és a mostani menő szabású Nike, titokzoknival, és állandóan csak a bokájukat tudtam nézni, mint a viktoriánusok Freudot megelőzően.

victorians-Collage

Advertisements

4 thoughts on “Első dolgom (első nap, első délelőtt)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s